hirdetés
Simple vásárlói tájékoztató







Second life

itt vagy: Eropolis > Belváros > Blog > pandora > 54

hirdetés

Ha elfelejtetted a jelszavad...
Ha még nem vagy tag...

Írd meg az életed, írd meg a mai napod! Volt ma szex? Jó volt? Mi volt a jó benne és mi hiányzott? Mi húzott fel a legjobban ma? S minek örültél? Mi volt a legérdekesebb ma Eropolisban? Hát a külvilágban mi történt? Inkább a főnököddel vagy inkább a szomszédoddal feküdnél le? Vagy egyikkel sem?
Ha te is szeretnél blogot, örömpolgárnak kell lenned!


pandora blogja


Krampuszok
Még az elején, a kezdeti szárnypróbálkozások alatt itt, egy éjjel privire hívott valaki. Pimasz volt, érdeklődő, kritikus, és lendületes. 12 órán át cseteltünk. Aztán heteken át minden nap... Még nem jött el a találkozás ideje, de a mindennapi hosszú beszélgetésekkel próbált visszatartani másoktól... Egyszer azt mondta:

- Összekoszolnak a krampuszok.

Rég nevettem akkorát! :D Krampusz alatt mindenkit értett, aki nem ő.
Soha még ilyen érdekes embert nem ismertem...hosszú és bonyolult, se-veled-se-nélküled történet lett, utazás egy hullámvasúton. Amióta itt vagyok, párszor megfordult velem a világ. 
Már nincs itt, de visszavonhatatlanul elindított egy úton, ahol megismerkedhetek egy bővebb önmagammal.

Történetek és gondolatok rólam, néha róla, néha a krampuszokról, néha meg bármi másról. ;)
« előző bejegyzés^ összes bejegyzés ^következő bejegyzés »

Second life
#54 (2018-09-21 17:13:16)

 !kep:https://i.ytimg.com/vi/q8Bz5LVdbU0/maxresdefault.jpg 

Azt mondják, mindenki magából indul ki, amikor feltételez valamit másokról. Merthogy ilyen egoista szemléletű az ember. Azt hisszük, hogy amit mi általánosnak, normálisnak tartunk, az általános és normális is.

Nekem nincs második telefonom. Hallottam már második telefonról, második emailcímről, második lakásról, második névről, akár teljes bekamuzott második életről, amiből bármikor ki lehet szállni és létrehozni egy újat.
De csak hallottam. Közelebbi kapcsolatba még nem kerültem vele. Úgy voltam vele, mint mondjuk a betörésekkel, vagy a repülőgép-katasztrófákkal. Vannak, rossz dolgok, de az messze van, az Óperencián túl, a hírekben, engem nem érint, velem nem történhet meg. :napersze: 

A barátaimnak mind azt a telefonszámát hívom, amelyiket a főnöke vagy az anyja is, az email címük ezer éves és ezer évig fenn is marad, a keresztnevük amin szólítom őket is az amelyik az okmányaikba is be van írva.
Pedig, van itt egy barátom, akinek tényleg elég sok női név szegélyezi az életútját, megjegyezni sincs időm őket, ráadásul van amikor több aktuális egyszerre :D mindezek mellett hatalmas összeesküvés-elmélet gyártók és nyomozók vagyunk, igazi Sherlock és Watson :D ...de neki sincs második élete. Az elsőben játszik esetleg többszálon futó izgalmas és fordulatos játékot, de mindig egy élete van.
Ahogy a többi ismerősömnek is. És nekem is. Akit abba nem akarok beereszteni, annak nem adom meg azt az egyetlen telefonszámom. Megválogatom az ismerőseim, nincs két kategória.

És valahogy papírtantuszként sem akart lehullani a felismerés, hogy ez velem előfordulhat.

Viszonylag régi ismerősről volt szó pedig, de mindenképpen általam normálisnak, értelmesnek, és legfőképpen eddig megkérdőjelezhetetlenül becsületesnek tartott emberről, és nem egy igénytelen alkalmi ismerős dugópajti suttyóról. Utóbbi státusz amit ő semmiképpen sem szeretne senkinél betölteni.

A napokban küldtem neki egy fotót mms-ben. Nem meztelen kép volt, ám annál sokkal bizalmasabb tartalom volt benne. Visszajelzett, hogy nem tudja megnézni, mert a telefonja nem jeleníti meg.
Kicsit meg is hökkentem, a mai világban hogy fordulhat elő ilyesmi...de túlléptem rajta, nem mindenki a kütyűk rabja, na. Ettől még legfeljebb furi, de nincs vele semmi baj.

Aztán személyesen találkozva, látom ám, hogy nagy képernyős okostelefont pötyögtet. Kiszaladt belőlem az őszinte megdöbbenés, héhóha...hogyhogy nem tudtad megnézni az mms-t? Hát ennek azért már illene ilyet tudnia. :D (Azt gondoltam, hogy ő nem tudja a kütyűt megfelelően használni. :D Előfordul a legjobbakkal is. ;) )

Rám néz, elneveti magát.
- Naaaa....ne már, hát tudod te mi a szitu...

Igyekeztem baromi okos képet vágni, de nem tudtam milyen szitut kellene tudnom. Lázasan gondolkodni kezdtem, de a jó istennek sem ugrott be semmi értelmes magyarázat. 

- Te aztán biztos tudod...na... - kacsintott cinkos mosollyal.

Miiiiiiiiiiiii?!?!  :o  :o  :o Basszus fogalmam sincs! Mit kéne tudnom?! Mindenféle technikai eshetőség pergett le a fejemben, hogy mi kell az mms fogadásához, az Androidot csak hevenyészve ismerem, én Apple-őrült vagyok, de semmi olyan nem jutott eszembe amit egy alsó kategóriás bármilyen okostelefon sem tudna.
Feladom. :(

Erre előhúzott a zsebéből egy őskövület butatelefont és felmutatta.

És akkor esett le a papírtantusz. Hogy én abban vagyok. Bakker, bulitelefon, secondlife telefon! Ráadásul még annyit sem áldozott a második életre, hogy normális készüléket  használjon... :( Megalázó érzés volt, a kicsinyességgel, a cinkos mosollyal, nevetéssel, még némi büszkeséggel is együtt, hogy lám ő milyen ravasz. Ami megdöbbentett, hogy ő ezt teljesen normális dolognak gondolja. :sir: 

Nem szerettem volna elrontani az estét, és - bár szeretek vitázni, népet nevelni, filozófálni - akkor rájöttem, hogy felesleges lenne bármit mondanom. Elengedtem ezt a történetet. :(

Jól elbeszélgettünk, az időjárás is gyönyörű volt, és elnéztem ahogy szemben ül velem a sejtelmes éjszakában...néha összemosolygunk, nevetünk, magyarázunk, külsőre mint két régi barát.
Ez az este akár egy szép emlék is lehetne. 

De valamiért mára már csak egy dologra emlékszem. A cinkos mosolyra, amivel óvatossággá legitimálta a gerinctelenséget, de legfőképpen a belső felháborodásomra, hogy rólam is feltételezte hogy ezt teszem bárkivel is.

Azt hiszem, ilyenkor nem a másik ember tulajdonságait nehéz feldolgozni, nem. :( Azt nehéz feldolgozni, hogy tévedtünk, hogy félreismertünk valakit, a saját tévedésünk a megrázó élmény. Nem hinném hogy gonosz lenne, azt sem hogy szándékosan akart volna megbántani...épp ez benne a szomorú és reménytelen. Az a szomorú, hogy ez neki természetes, a félelem a napi élete része. És nem érzi a problémát benne, úgy gondolja ez így teljesen rendben van, ez így helyes. Úgy gondolja, ilyen a világ, úgy gondolja, félni kell.

Pedig nem, nincs rendben! :( Főleg azok után, amiket rajtam kért számon, és a becsületről tartott kiselőadásai után finoman szólva is hamis a baba. :( És vajon még milyen meglepik lehettek...de nem gondolok bele, mert akkor én is olyan leszek mint ő.

Abban a telefonban én nem szeretnék benne lenni. Pedig nem haragszom, inkább sajnálom. Nehéz lehet így élni. Búcsúzóul megöleltem - azt a felét, amelyiket kedveltem. Azt hiszem, utoljára láttam. Mi másik telefonban, másik világban élünk. 

Aki félni akar, csak féljen. De én nem félni akarok hanem élni. 
Abban az *egyetlen* életben, ami adatott. A szépségeivel, nehézségeivel, konfliktusaival, veszélyeivel együtt.


!kep:https://www.eropolis.hu/imgs/USERGALL/BLOGIMG/a91f17420180921171316.jpg

60 hozzászólás |

Hozzászólások

swingerfeeling
#60 (2019-04-11 22:38:18) |
Egyetértek veled! ;) 
doktorur
#59 (2018-09-26 22:30:50) |
#pandora: szerencsére :D  :D  :D 
pandora
#58 (2018-09-25 19:09:01) |
#aleksandros: 
Még jó hogy nem second die-nak. :napersze:  :/ 
aleksandros
#57 (2018-09-25 12:27:24) |
Hirtelen a címre nézve azt hittem, új poszt.
Second lie-nak olvastam.
 :D 
pandora
#56 (2018-09-25 03:09:57) |
#doktorur: 
Ajjj...akkor zaklatni sem tudlak. Ezt megúsztad. :napersze:  :P  :D 

doktorur
#55 (2018-09-24 23:29:18) |
#pandora: Hogyan, ha nem tudod az elérhetőségeimet?:)
pandora
#54 (2018-09-24 22:56:06) |
#doktorur: 
De ha utána törlöd magad, kitekerem a nyakad, és jön a heresatu is! :D
doktorur
#53 (2018-09-24 22:52:42) |
#pandora: majd ittírok levél híján:D
pandora
#52 (2018-09-24 22:48:17) |
#amerikai-pite: 
Akkor meglenne a száma. És nem akarom tudni azt a számot.
amerikai-pite
#51 (2018-09-24 22:45:41) |
#pandora: ha így van, miért nem tiltottad is egyben? ha már lúd...
aleksandros
#50 (2018-09-24 10:01:01) |
#pandora: 
Háááát. 
Te tudod.
 :napersze: 
pandora
#49 (2018-09-24 02:57:28) |
Az utolsó szó jogán, aztán nem untatok senkit a magánéletemmel (bár legalább történik valami ebben a nihilben :D ), és szerintem van benne általános tanulság is.

Felvetették itt többen a külső szemlélő nézőpontját és szükségességét.

Szerintem a külső szemlélő bizonyos szituációkban nagyon komoly segítség. Mindegy, hogy egyetértek vele vagy nem, mindkettő hasznos. Mert sok dolog belülről nem látszik olyan világosan mint kívülről. Én nem tudom megtenni, amit Esther írt, hogy megnézi kívülről és objektíven tud véleményt mondani magának. Én nem tudok. :( Főleg nem, amikor érzelmek irányítanak. Legyen az düh, fájdalom, bánat, szerelem, csalódottság, harag, tökmindegy mi. Befolyásol. Begőzölök és hülyeségeket cselekszem vagy gondolok. 
Mások szeme pedig nincs elvakítva, objektívebben látnak. Nyilván vagy megfogadom a tanácsokat ilyenkor, vagy nem, de mindenképpen próbálok okulni belőle, és az pont rákényszerít hogy gondolkozzak, és a számomra jó megoldáshoz eljussak.

Azóta kidühöngtem magam (voltunk a tollaspartneremmel egy versenyen és széthajtottam magam, aztán 2x1 óra box, majd 1 óra futás, abból a fele szakadó esőben...a fizikai terhelés meg elég sokat segít ilyenkor a lehiggadásban ;) ), így sokkal nyugodtabban állok hozzá.

Van közöttünk egy óriási különbség, és pont abban, amiben nem szabad egy kapcsolatban különbségnek lenni. Én a konfliktusokat végtelenségig felfokozott kommunikációval oldom meg, míg ő a kommunikáció elvágásával. Ez elég disszonáns, és valószínűleg egyikünk sem az ördög a vasvillával, de ez feloldhatatlan. Semmilyen kapcsolat, még egy alkalmi haverság sincs teljes mértékben konfliktushelyzet nélkül. Ha mindkét fél kommunikatív, akkor megbeszélik. Ha mindkét fél menekülő, akkor hallgatnak. De ha az egyik ilyen, a másik olyan...hát annak nincs közös nevezője. :(

Életemben egyszer, nagyon régen, azt hittem, hogy passzivitással meg tudok úszni egy támadást, és nagyon csúnyán megbántam. Azóta ha támadnak, szembefordulok, visszatámadok, és utolsó lehelletemig küzdök a támadóval. És ő ezt tudja.

Ha úgy érzem, valaki félreérthető gesztust tesz, akkor szembefordulok hogy tisztázzuk. Ő pedig ha félreérthető gesztust vél érzékelni, elfut. Mindkettőben van előny és hátrány. Én így könnyen harccá eszkalálok egy egyszerű félreértést, ő viszont soha nem tudja meg hogy amit támadásnak hitt, valóban az volt-e, hiszen a hátán nincs szeme és menekülés közben nem hall. Lehet filozófálni hogy mi a jobb, de hogy *ilyen ellentétes vehemenciával mi egymással semmilyen konfliktust nem tudunk soha a büdös életben megoldani*, az tutibiztos! Legfeljebb gyártani. Mindenből. A legapróbb félreérthető jelekből is.

Márpedig abból aztán mindig van bőven. Főleg ha az ember érzékei és érzelmei felfokozódnak, az amúgyis torz virtuális világban. (A horrorfilmekben sem kell semminek történnie, az embert a frász töri ki a sötétség+sejtelmes zene kombótól, a többit odaképzeli.)

Hogy mennyire más világban élünk, azt mutatja ez a kis közjáték, záróakkordként a történethez.
Neki nem jött le egy pillanatig sem, hogy a számomra megalázó secondlife telefonszámot az eset után úgy tekintettem hogy nincs. De csak evett a kíváncsiság, és erőt vettem a büszkeségemen, megkérdeztem sms-ben hogy ha nem játszmázni akart velem, ugyan miért is lett olyan sürgős hogy szó nélkül törölje magát.
És logikai bukfencnek titulálta hogy azt állítottam, nem volt elérhetőségem. Mert ugyebár ott volt az ominózus bulitelefon, miért nem azon kérdeztem meg miért törölte magát, és még ő vádaskodott.
Anyámborogass!!! Milyen nőkkel lehetett eddig dolga?! Igazival nem. :(
 
Két eset van. Vagy nem érezte, hogy számomra az nem lehetett már járható út, vagy érezte és meg akart alázni. Egyik sem túl pozitív. :( 

Természetesen - bármennyire is felfújtam magam - nem tartom gazembernek, gonosznak, rossznak. Ha annak tartanám, soha nem álltam volna szóba vele. Számtalan jó tulajdonsága van, ami engem is vonzott. És hazudnék ha letagadnám, mindkét találkozásunkon pattogtak a szikrák, függetlenül attól, hogy ezt mi akartuk, vagy nem. 

A Sors nagyon nagy mókamester. :D

Egyszerűen nekünk soha nem szabadott volna megismerkedni, főleg találkozni.

Aki hozzá való, az nem ilyen mint én. Hanem egy (nem feltétlenül pejoratív értelemben) sokkal de sokkal egyszerűbb, nyugodtabb, lassúbb, elmerengőbb, türelmesebb, szerényebb, visszafogottabb, hétköznapibb nő. Aki nem ilyen sok(k) mint én. Minden értelemben. Kívül-belül. És hozzám sem való ilyen típus, mert nem tud kezelni, nem véletlenül van az a rengeteg szűrő, nem véletlenül nem találkozom első blikkre. :(

Biztosan sokan szörnyetegnek látnak (savanyú szőlővel a szájukban, hozzászoktam már úgyhogy nem zavar), pedig számomra sem volt könnyű ez az egész, megszenvedtem, ezt azért többen is érzékeltétek. :sir: 
Ha nem érdekelt volna valahol érzelmileg is, akkor nem is alakult volna így ez az egész. 

Sajnos a szikra nem válogat, néha olyanok között pattan, akik amúgy totál nem illenek össze, sőt, cseppet sem akarják! Egyikük sem, azt hiszem. Egyikünk sem akarta ezt. Csakhogy van az a vonzalom, aminek szinte lehetetlen parancsolni. *Pedig kellene, mert értelmetlen, irracionális, és csak katasztrófákat szül.* Ez a sztori is egy ilyen katasztrófa volt.
 
Részemről köszönöm mindenkinek, aki hozzászólt (itt bele a szemembe, és nem rólam más fórumokban :/ ), minden hozzászólás segítség volt (nem vagyok sértődős, a kritikát is jól bírom amikor érzem a jó szándékot mögötte).

Töröltem minden levelét, üzenetét, bulicímét, bulitelefonszámát. Én már akkor sem tudnám keresni, ha akarnám. De nem akarom. És hacsak nem válik a bátorság világbajnokává futóbajnok helyett :napersze: , hát ő sem fog, vége van.

Köszönöm, csajok! <3  (Meg a fiúknak is :) ) Mostantól a pozitív energiák felé megyek. :D

*Ja.....és ha csak gondolok vagy célozgatok rá, ha csak halványan eszembe jutna...jó alaposan billentsetek fenéken!!!* :D
pandora
#48 (2018-09-24 02:41:18) |
#aleksandros: 
Sorry de ez az én blogom és nem a másik oldalé, így az én élményeim, gondolataim (fájdalmam, dühöm, és csalódásaim) vannak benne (a szimpla megtörtént eseményeken túl). :D
Ez már csak egy ilyen műfaj, barátokkal beszélgetünk, ez itt nem a bíróság.
aleksandros
#47 (2018-09-24 00:31:15) |
#csillagszem77: 
A kivétel erősíti a szabályt. :D 
Akinek meg nem inge...
 :* 
aleksandros
#46 (2018-09-24 00:27:20) |
Sok okos.
Mindig csodálkozva olvasok olyan véleményeket (ítéleteket) amik a másik oldal meghallgatása nélkül születnek. 
Persze ezzel nem vonom kétségbe a poszt írójának igazmondását (legfeljebb az elfogulatlanságát).
De mint tudjuk, ugyanazt a történetet sokféleképpen el lehet mesélni.
Fura ez az egész sztori.
Egyik szereplőt se értem.
 :cigi: 
gvadasz
#45 (2018-09-23 21:46:01) |
Hova el jutottunk a két sim kártyától  :D  :D  :D 
pandora
#44 (2018-09-23 21:25:02) |
#gvadasz: 
Ez igaz!  ;)  :* 
gvadasz
#43 (2018-09-23 21:23:44) |
#pandora: Sok van mi csodálatos, de az életnél nincs csodálatosabb  ;)  ;)  ;) 
pandora
#42 (2018-09-23 21:20:46) |
#amerikai-pite: 
Sajnos nekem is gonosz játéknak tűnik, bár az ember az utolsó utáni pillanatig reméli hogy nem...az nem lehet. Pedig de. :( 
pandora
#41 (2018-09-23 21:19:05) |
#gvadasz: 
Nekem is gyanús voltál ;)
De az utolsó pár hozzászólás...ez senki más nem lehet! :D
Üdv a fedélzeten, a bátrak közt! <3 
gvadasz
#40 (2018-09-23 20:05:37) |
#esther: Tudom!
Mert akinek van szeme a látáshoz és füle a halláshoz  ;) 
Megváltozott az életem, megváltozott minden, de én nem.
Csodálatos volt azaz időszak is és most is csodában élek, mint mindenki, csak észre kell venni.
Ahogy a görög bölcs írta: pantarej.
De egy örök csak a legbátrabbak jönnek ide le játszani, még ha itt a legtöketlenebbnek is látszanak.
Ők is nemesek, mert "isteneke vagytok mindannyian a fenségesnek fiai".
esther
#39 (2018-09-23 15:32:26) |
#gvadasz: 

ezogab, hát már az elején felismertelek. Nincs itt még egy ilyen ezoterikus pasi, az már biztos! ;)  :* 
amerikai-pite
#38 (2018-09-23 14:38:39) |
#borzaslany: nekem kívülállóként ugyanez az érzésem, inkább tűnik gonosz játéknak, mint bármi másnak, mondom TŰNIK, így kívülről nézve
borzaslany
#37 (2018-09-23 12:25:40) |
#esther: Félre értettél. Nem azt mondtam, h kívülálló ne adjon tanácsot. Csupán csak azt és magamra értettem, hogy ugye kibicnek semmi se drága.
Vagyis, könnyen adunk kívülállóként tanácsokat és lehet épp rosszat! Mert egy oldalról nézzük a dolgokat és úgy ahogy mi szeretnénk látni.

Nem biztos, hogy minden úgy történt, történik ahogy le van írva. És itt nem csúsztatásokra gondolok, hanem csak egy szemléletre.
Én így gondolom a másik úgy gondolja. Vajon melyik a helyes? Csak az tudja aki benne van. 

Itt könnyen mondhatnánk, hagyd a p..ba nem ér annyit. Mit bosszankodsz vele...... ...

De lehet ha én magam kerülnék ebbe a helyzetbe ugyan azt csinálnám mint Pandi. Okoskodni pedig okoskodhatok, h mi a fenének foglalkozik vele, hagyja és akkor ha látja nem érdekli egy idő után eltűnik.

Ez az ember ezt élvezi. Figyelem kell neki. Lehet közben jót derül az egészen és neki ez csak egy szórakozás.... 
gvadasz
#36 (2018-09-23 12:13:57) |
#esther: Igen a belső hang, a gondolat előtti gondolat, amikor még fel sem teszed a kérdést és megjön a válasz, mielőtt az agy belekontárkodik.

De vannak a kéretlen "tanács adók" akik bele akarnak pofázni az életembe, na azokat szoktam elküldeni a picsába  :D  :D  :D 

Mindent tud mindenki, max az agyad megdumál.
Az agy és az én vagyok nem ugyanaz  ;) 

Ha meg nem tudok valamiről dönteni akkor alszom rá egyet mint azt régen is tettük  ;)   
esther
#35 (2018-09-23 11:38:59) |
#borzaslany: 

De nem az a jó, ha egy kívülálló ad tanácsot? Mert aki benne van a slamasztikában, pont az nem cselekszik helyesen.  :) 
Hiába tudja az agyad, a tudatos éned, mit és hogy kéne tenni, ha ellenkezőleg teszel, mert az érzelmeidre hallgatsz. Ekkor kell a kívülálló. ;) 

Ha én nem tudok valamit eldönteni, akkor megpróbálom az adott problémát úgy nézni, mint ha más gondja vagy dilemmája lenne. Ha tőlem kérnének tanácsot, -egy barátnőm, vagy egy idegen akár- mit is javasolnék erre? :napersze:  Persze a válasz mindig az, amit már úgyis tudsz magadtól is...aztán persze nem úgy teszel. :vigyor:  Olykor kell az a lecke nagyon is. Így tudunk tovább lépni, vagy fejlődni, vagy lezárni valamit...
esther
#34 (2018-09-23 11:32:20) |
#csillagszem77:
 
Nincs is annál kiábrándítóbb, mint amikor egy magát  keménynek, erősnek  és határozottnak valló férfi nyavalyog, sír-rí vég nélkül, vállveregető pajtikat keresve, meg idézeteket gyűjt,vagy elméleteket gyárt...aztán dühében  sarat  dobál, meg kígyót és békát.. 
Ahelyett hogy azt mondaná: beléd estem, mint ló a gödörbe, ez van. :vigyor: Mindezt privátban persze! Ehhez nem kell ero, se közönség.

amerikai-pite
#33 (2018-09-23 01:32:32) |
#pandora: ismerek ilyen embert, sajna
 öreganyám ilyenkor aszonta: hibás ez! és nem gondolt vele többet, hagyta a csudába, az ilyen maraggyon magának
amerikai-pite
#32 (2018-09-23 00:47:11) |
#esther:  <3 
gvadasz
#31 (2018-09-22 22:26:28) |
#pandora: "és önbeteljesítő jóslattá növi ki magát."
Na igen ezt nevezik önátoknak, azaz amit vetsz úgy aratsz.
pandora
#30 (2018-09-22 21:19:06) |
#csillagszem77: 

Én is ezt gondolom, Borzasnak, és neked is igazatok van.
 
Szarul éli meg, hogy van olyan vonzalom, amit az ember nem tud kontrollálni. 

Ha nem rólam lenne szó, tényleg azt mondanám, bohózat, és ha lenne kedvem röhögni, szét is röhögnék mindent, mert valóban annyira vígjátékba illő a szituáció. 

Ugyanis az a vicc az egészben, hogy én soha semmire nem mondtam neki nemet! A nemet ő mondja a nevemben magának, amikor legyártja az én "bűnlajstromomat". :D 

Ha már ezt a részét így kivesézzük, miután rengeteget leveleztünk, és személyesen is kétszer találkoztunk, elég sokat kapott belőlem. 
Azt gondolom, az van a porond mögött, hogy a személyiségem, az életstílusom, életvitelem, a szexualitásom, a múltam, a jelenem, a külsőm, a vehemenciám, globálisan minden együtt, neki sok(k). Annyira sok, hogy nem tud szabadulni a végzetes vonzalomtól, de gyűlöli elveszíteni a kontrollt. Azt hiszi, úgysem viszi át a lécet igaziból, és én legfeljebb majd szórakozok vele egy kicsit, hogy aztán kicsontozzam, átgázoljak rajta, összetörjem szívét-lelkét, megegyem reggelire, és a kiszívott vértelen testét kihajítsam hogy kielégíthetetlen hedonizmusom miatt következő áldozat után nézzek. :napersze: 

Őrület. :( És ezen a blőd hitén soha nem tudott túllépni. Tök mindegy, hogy mire mondok mit. :)

Ezért aztán keresi a "jeleket", a bizonyítékokat az igazára, és el is követ mindent, hogy igaza legyen, rendszeresen jól vérig sért, a lelkembe gázol, hogy kellően olyan reakciókat kapjon tőlem, ami beleillik a hipotézisébe.
Azért hogy "kiugrassza a nyulat a bokorból", kicsontoz, átgázol rajtam, összetöri szívem-lelkem, és a kiszívott vértelen testem kihajítja - és amikor nem hagyom, akkor ezt úgy értelmezi, lám-lám, igazam volt. :) És sajnálhatja magát vigasztalásképpen.

Abba meg mindeközben egy másodpercig sem gondol bele, hogy ha úgy kezelt volna, ahogy bármelyik olyan nőt akitől nem reszketett hogy kevés neki, ha ugyanolyan tisztelettel, bizalommal, szeretettel viselkedett volna, akkor valószínűleg a reakcióim is hasonlók lettek volna mint az övék, és most egész másról szólna a blog. :napersze: 

És igazatok van, biztos hogy olvassa kívülről. Talán elégtétel is neki hogy terítéken van, ezt nem tudom. Mindenesetre beteg dolog, ha valakinek az igaza és az elégtétel jobb érzés, mint egy ölelés. 

Egészségére, egye meg amit főzött.
csillagszem77
#29 (2018-09-22 19:46:18) |
#pandora: Azt hiszem Borzaslány mondta meg a tutit :) 
Meg eszembe jutott még valami, persze teljesen véletlenül :cigi:  Talán kicsit elhamarkodott volt az a poszt az urak részéről, hogy többnyire a kövér nők sírják tele a blogokat  :)  Nos..az általad említett úr, még a nemi segélykérőt is telesírta :D holott ő nem egy kövér nő de kisebb-nagyobb megszakításokkal úgy egy éve olvashatjuk a vergődését. No pufiként súgom, hogy ez sem érdekli a kutyát sem :D 
borzaslany
#28 (2018-09-22 19:36:41) |
#pandora: Szerintem Őt jobban érdekled mint ahogy beismerné magának. 
Tudom kibicnek semmi se drága :)  Talán ha nem vennél róla tudomást, nem kerülne itt szóba hanem minden reakcióján keresztül néznél végleg eltűnne.

Ugyanakkor tudom jól, h én se állnám meg szó nélkül......

Kívülállóként könnyen lehet tanácsod adni és mondani, lám én megmondtam, de beleérezni a másik helyzetébe nem biztos, h mindenkinek sikerül.

Mivel az oldalt kívülről is lehet látni és olvasni még csak be sem kell regelnie és látja terítéken van. Ez pedig neki tuti elégtétel......
borzaslany
#27 (2018-09-22 19:30:36) |
#esther: Igen, jól látod. Ha már ismerem és van szimpátia akkor nincs tovább titok. Akkor megkapja a számom amin elérhet, és még mást is  ;) 

De akik csak vaktában ígérgetnek azok nem jutnak tovább az első információknál.
pandora
#26 (2018-09-22 18:46:50) |
#esther: 

Sajna tök mindegy hogy én mit zárok le vagy nem. :napersze: 

Tök mindegy az is hogy mit csinálok. *Soha nem hagyott nekem választást*, semmiben. Ő eldöntötte milyen vagyok, mit gondolok, még azt is tudja rólam amit én nem, aztán lereagálja a saját rögeszméit. Boldogan egyetért magával, és elégedetten hátradől. 
Az pedig, hogy mi a valóság, de legfőképpen, hogy én mit szeretnék, fikarcnyira sem érdekli. 

Igazad van, ez nem rólam szól hanem a saját igazáról. :(
Én meg csak nézek, mi a fasz van, semmi beleszólásom abba ami velem történik. :( 
esther
#25 (2018-09-22 18:04:26) |
#borzaslany: 

Nem gondollak sunnyogónak egyáltalán! Téged biztosan nem. :) 
Figyi, te egy egyedülálló nő vagy, aki számtalan megkeresést kap.Nyilván választani szeretnél, és minden számodra érdekes jelölttel kicsit ismerkedsz, hogy eldöntsd érdekel-e vagy sem a továbbiakban. Tök más az, amikor az ismerkedés elején nem adsz számot, valós emailt, stb. Én ezt csakis itt bonyolítom pl. 
De amikor valakivel már találkozol, beszélgetsz, írtok egymásnak... és bekerülsz abba a bizonyos belső körbe? Akkor nem bízol benne annyira, hogy az életedbe is beavasd? :napersze: 
Akkor szerintem te is igazi számot adsz-ha nem is munka emailt. Ez érthető. 
Ez a szitu más volt, nem egy kezdődő kapcsolat eleje.
A többit tudod.
esther
#24 (2018-09-22 17:53:59) |
#pandora: 

Khmm..nem először. :vigyor:  Legutóbbi kávé szürcsölgetése közben is.
Én azt mondom,tegyél rá pontot végleg.  Szerintem ha emberi módon megkéred, valahogy így: szépen kérlek ne keress, ne hívj, ne írj többet, tekints engem levegőnek, és szakíts meg mindenféle kommunikációt velem szemben-talán van annyi IQ-ja, hogy megérti. Ha nem, és továbbra is zaklat, akkor keress más módot az ignorálásra.
Biztos vagyok benne, hogy meg tudod oldani. ;) 

Csak egyet nem értek: ha te ennyire rossz, erkölcstelen, körhintázó, érzéketlen,  meg mittudomén mi vagy még, akkor mi a fenéért akar újra és újra veled kapcsolatba kerülni??  :o Randizni, iszogatni, beszélgetni..?? 

Nem és nem tartozol ennek az embernek semmiféle magyarázattal! Érdemtelen arra, hogy bármit is felelj, válaszolj a vádaskodásaira.Hogy egyáltalán szóba állj vele, arra sem méltó.Bizonyította több soron. 
Mindegy mit mondanál, a fejében tök más van, és meg sem hallja csak a saját hangját.Csak a saját igazát.Meg sem próbált téged megérteni.( sem meghallgatni) 
Engedd el ezt a sztorit. Végleg. Nem te vagy a fontos neki, hanem a saját igazsága-bármi áron.  :/ 
doktorur
#23 (2018-09-22 17:39:22) |
#pandora: vagy belédtehetek egyet :D 
pandora
#22 (2018-09-22 17:37:52) |
#doktorur: 
Keresd csak, úgyse találsz, legfeljebb kitalálhatsz párat. :D :D


doktorur
#21 (2018-09-22 17:24:01) |
#pandora: "... mert minden normális ember hajlamos magában keresni a hibát..."

Nem, én benned keresem  :D  :D  :D  <3 
pandora
#20 (2018-09-22 17:19:25) |
#esther: 
UPDATE :)

Igazad lett, de nem 2 hét hanem 2 perc volt. 
A posztom után láss csodát lett email címe. :o  Mivel ő tudja az enyémet (nahát, én a valósat adtam meg amit nézek is!), ezért meg is érkezett a kioktatás.

Természetesen a kommunikáció ismét egyoldalú volt (micsoda meglepetés!), mire gépközelbe kerültem, hogy érdemben válaszoljak, az email cím már törölve lett. :napersze: 

Kevés idegesítőbb és kiábrándítóbb dolog létezik annál, mint amikor kioktatnak, vádolnak, és az ember nem tud rá válaszolni, mert utána elbújnak. Marad a nyilvánosság, az ismerősök, barátok segítenek feldolgozni az igazságtalanságot, mert minden normális ember hajlamos magában keresni a hibát, és akkor a külső szemlélő tud meggyőzni róla, hogy ne zakkanjak meg, mert nem én tehetek másnak az irreális viselkedéséről. Amiről ő sajnos szilárdan hiszi, hogy jogos. Épp ez a hite a legszomorúbb. :(

Nem a secondlife telefon volt a poszt oka, nem az verte ki a biztit. Hanem a békés, jó hangulatú személyes találkozás utáni *újabb eltűnés*. Ahogy amerikai-pite írta, nagyon életszerű. "fél óra hosszat néztem magam elé, hogymosmiafaszvan...Mit érzek? Dühöt, bánatot." IGEN. Pontosan.

Olyan mértékben nem gondolta végig amit csinált, hogy megkérdezte abban a kioktató emailben, hogy *én miért nem kérdeztem rá hogy miért törölte magát*!!! De ha nincs elérhetőségem (mert pont ő szüntette meg!) akkor könyörgöm mégis _hol a jóbüdösistenfenéjében kérdeztem volna meg bármit is_?! :o  :o  :o Őrület a logikátlansága, a vak vádaskodása, a paranoiája!

Több "normális" férfit is megkérdeztem már a posztról. Mind azt mondta, hogy ha neki az a nő fontos lenne, akkor felhívta volna a valódi telefonjáról, "jacsakezabajod-nerinyájjjmár". :D De a törlést ők sem értették. Úgy lett volna mondanivalója, ha jön mellé valami alternatív elérhetőség. Nem jött.

A legigazságtalanabb dolog pedig az, hogy a jövőben bármikor ő akkor ír nekem, akkor hív fel, amikor csak akar, fordítva pedig ez nincs. És amikor valaki a kölcsönösséget hírből sem ismeri, akkor erkölcsi és etikai problémái vannak. Anyám borogass...ez már fáj. :( 

És tényleg fájt, tudod hogy az igazságtalanság, a tehetetlenség mindig fáj. Olyankor meg jólesik hogy vannak barátok akikkel meg lehet beszélni. Köszönöm. <3 
borzaslany
#19 (2018-09-22 16:46:56) |
#pandora: Mindennek meg van az oka...... csak legfeljebb nem értjük. 

Pasi fejével gondolkodni reménytelen. Én már meg sem próbálom. 

Az én eltűnős pasimnak már fel sem vetem a találkozás lehetőségét. Reménytelen lenne és újabb fantazmagóriákra nincs szükségem.  
pandora
#18 (2018-09-22 16:42:17) |
#borzaslany: 
Sajnos ez az eset sokkal szomorúbb annál, mintsem tudtam volna mosolyogni. Mert ebbe mindketten sok energiát, figyelmet, érzelmet tettünk.
Bizalmat viszont nem. Anélkül meg a többi egy kalap szamócát sem ér. :napersze: 

Pont ezért nem értem az ilyen viselkedést. Ahogy írod is, te egyik számot sem fogod felhívni. És ezzel kb minden nő így van. Egyikünk sem fog futkosni senki után. Ezért felesleges, és rendkívül sértő is az ilyesfajta bizalmatlanság.


borzaslany
#17 (2018-09-22 16:35:06) |
#esther: Nem hiszem, h mindenki sunnyogó akinek több mailje van vagy telefonszáma.
Miért ne lehetne? 
Nekem mondjuk van egy mail címem ahova az állás hirdetéseket kapom. Ha épp olyanom van megnézem és ha meg nem aktuális hát nem. De nem terhelem vele a valós mailem. És bocs ha regisztrálok egy társkeresőre egy nem létező névvel, mert nem akarom, hogy egyből tudja valaki a nevem. Sok pasi ott bukik el amikor a saját nevéről ír és rákeresel facen és kiderül még se annyira független :P
Telefonra is mondhatnék számos okot amiért 2 számot használok. Vagy éppen egy harmadik amivel dolgozom és céges. Azt nem használom magán célra és nyugodt szívvel kikapcsolhatom ha nem dolgozom. 

Nem kell rémeket látni és csúsztatásnak gondolni ha valakit két telefonnal lát az ember. 
pandora
#16 (2018-09-22 16:32:17) |
#doktorur: 
Szívesen. :D Mindenkit figyelmeztetek. :D
gvadasz
#15 (2018-09-22 15:47:18) |
#pandora: na igen ezt nem hiszik el az emberek, hogy a gondolatoknak mekkora teremtő ereje van
esther
#14 (2018-09-22 11:08:54) |
#amerikai-pite: 

De pedig nem mind ilyen, csak a 99%-uk. :vigyor:  Azt az egyetlen százalékot piszok nehéz megtalálni, aki nem fossa le a bokáját, ha randizni kell, akinek nem lesz tele egyből a gatyája, ha ki kell lépni a virtualitásból.

Azért mesélek egy ellenpéldát, csak hogy pozitivizmusba menjünk át. ;) 
Szóval: megbeszéltük, hogy este randi, ám a gépe még Milánóban, késésben. Sms jön: késni fogok, késik a gépem. Válasz: semmi gond, halasszuk el, biztos hulla fáradt leszel. Válasz: fáradt? ne viccelj, ez nem lehet ok. Kések és írok, mikor érek oda.
Ez délben volt, és este 8-kor már élveztük egymás társaságát. 
Megbeszéltük, hogy annyira nem lehetünk fáradtak, hogy ne találkozzunk és majd a föld alatt pihenünk. :vigyor: 
borzaslany
#13 (2018-09-22 11:07:29) |
#pandora: Nekem is van olyan pasi aki folyton törli magát, majd visszajön.... Megkeres újra és újra. 3 év alatt egyszer összefutottunk, de mindig közbe jön neki valami a következő tali előtt. 
Több száma is van már elmentve a telefonomban de egyiket se fogom hívni, h melyik él még :)

Már csak mosolygok rajta......
esther
#12 (2018-09-22 11:01:30) |
A kulcsmondat mindenképpen az, hogy *mindenki magából indul ki.* Ez tökéletes alapigazság. Ha nem vagyok egy sunnyogó, nagyüzemben pasizó/csajozó, akkor minek másik telefon, másik cím..? :napersze: 
Ha valaki előtt fel akarom vállalni magam, akkor megteszem, mert (úgy érzem) ismerem és megbízom az illetőben, és ha én ilyen szinten nyílt vagyok vele, akkor azt gondolom róla is, hogy vagyok annyira fontos neki, hogy ő is így érezhet velem kapcsolatban. Ő is megbízik bennem, és nem a gipszjakabpontmail-t adja meg.

Van másik email címem, - ezer éves, még ősrégen kreáltam, amikor nulla rutinom volt az ismerkedés csapdáiban,- de olyan ritkán használom, hogy utoljára majdnem 4 hónapja léptem be. 
Mostanra javultak a szűrőim, nem mondom, hogy 100%-ra, de már másként kezelek bizonyos dolgokat. Lett tapasztalatom. Jó is és rossz is. És zaklattak már engem is telefonon, de ott a tiltás, ahogyan az emailben is van tiltólista. Az utóbbi időben szerencsére ritkán fordult elő, hogy alkalmazni kellett.
A bizalom törékeny dolog, ha jóvá is lehet tenni, a pici szálka vagy annak a helye ott marad.

Egy szempont számítana kivételnek a duplikált dolgokkal kapcsolatban, ha nős lenne az illető...akkor némileg érteném az óvatosságot, bár ki az, aki ennek tudatában egy családos embert hívogatna mondjuk a vasárnapi családi ebéd közben. :/  :napersze: 
Van az ember annyira intelligens, hogy ne tegye, hiszen elfogadta a másik családi állapotát....bár akkor megint csak nem kell a kamuteló..(kivétel, ha szinglinek hazudja magát valaki, ami viszonylag hamar kiderülhet)
Szó mi szó, rettentő sunyiság így ismerkedni. Hiszen nem tisztelem meg a másikat azzal, hogy alap dolgokat tisztázok vele.

Közben meg is értettem kiről/miről van szó. És miért is nem csodálkozom??  :/ 
Azt gondolom ezzel feltette a pontot az i-re. Gondolom majd jön 2 hét múlva és jól beolvas neked. Így szokta. Mert ő a bátor és a megmondó. Nem. Ő a hiteltelen.
 
doktorur
#11 (2018-09-22 06:36:57) |
#pandora: kösz, hogy előre figyelmeztetsz  :D 
amerikai-pite
#10 (2018-09-22 01:31:03) |
Köszönöm az újabb színvonalas írást, egyrészt teljesen egyetértek veled, ez tényleg undorító lehetett :(, és kiábrándító.Én is egy mailt, és egy telefont használok, ha valakivel megszakítom a kapcsolatot, elutasítási listához adom, és nyugi van.
Másrészt éppen jókor olvastalak, mert hogyazistenverjemeg, igen, megtörténik századszor is, hogy elhiszed, ő különb a többinél, pedig fenéket az. Férfiember hónapok óta teszi a szépet, közösben kezdtünk csetelni, őszinte, baráti viszony... Ma másodszor tette meg velem, hogy az általa kért, lefixált tutihogyottleszekhajjakmeg randit fél órával előtte lemondta fáradtságra!! hivatkozva. 
Persze higgadtan okéztam, letiltottam, s fél óra hosszat néztem magam elé, hogymosmiafaszvan...Mit érzek? Dühöt, bánatot. 
Nagyon szépen kérem, senki ne mondja nekem, hogy nem mind ilyen, lesz jobb stb., mert tele a zoknim azzal is. Köszi.
pandora
#9 (2018-09-22 01:17:09) |
#gvadasz: 
Volt egy film, még nagyon régen láttam, nagyon fiatalon. Nagy hatással volt rám benne egy jelenet.

Egy békés, csendes faluban gyilkosság történt. Az emberek felfegyverkeztek, és annyira féltek, hogy mindenre lőttek ami megmozdult. Tévedésből lelőttek egy gyereket, lelőttek egy átutazó ártalmatlan idegent, megsebesítették egymást. A hisztéria miatt vagy 2-3 halott és egy rakás sebesült lett.

Egy család volt a film főszereplője. A nő összetörte és kidobta a házból az összes fegyvert a kukába. A férje felháborodva kérdőre vonta, miért tette. Azt mondta a nő, ami most történik, az a halálnál is rosszabb. Folyamatosan félni, és rosszabbá válni mint akitől félnek. Ő nem hajlandó félni. 
De rázta a férfi a vállánál fogva, 
- normális vagy, asszony?! És mi van ha jön a gyilkos?
- akkor meghalok, de akkor sem fogok félni és a barátaimra lövöldözni.
És egyre többen követték a példáját, míg végül a kisváros ugyanolyan békés lett mint előtte, a gyilkost meg elkapták és lecsukták, messze onnan. 
Persze bonyolultabb volt a film, de ez volt a lényege.

A félelem és előítélet rosszabb a börtönnél vagy a halálnál, és önbeteljesítő jóslattá növi ki magát. Persze ettől mindenki úgy csinálja ahogy neki a legjobb. :)
pandora
#8 (2018-09-22 01:02:28) |
#doktorur: 
Nehogy megadd, mert zaklatni foglak éjjel-nappal. :D
pandora
#7 (2018-09-22 01:00:19) |
#borzaslany: 
Engem is zaklattak már, nemcsak telefonon. Mégis úgy döntöttem, hogy nincs két szint. Vagy igen, vagy nem, nem élek félelemben pár rossz ember miatt, a világ attól nem rossz.

Viszont itt más volt a felállás, és én még nem zaklattam egy pasit sem, nem is volt oka ilyet feltételezni. :D Nincs is szándékomban soha egy pasit sem üldözni vagy zaklatni. :D Még akkor sem, ha akarja. :D 

A történet régi és hosszú, már rég túl voltunk az elején. :napersze:  
A pasi egy Houdini, aki előtűnik aztán eltűnik, és minden elérhetőségét folyton törölgeti. Már egyébként is határeset volt hogy megbízom benne hogy ezúttal nem tűnik el. Ez a telefon-dolog pedig egy olyan intő jel volt, ami beugrasztotta a régi reflexeket. De elhessegettem a rossz érzést (akkor még), hasonló okokból, amiket te is írtál, megértésből, és mert úgy éreztem, túl tud lépni az árnyékán, ha türelmes vagyok.

Másnapra természetesen minden előjel és vakkantás nélkül eltűnt, ahogy ez nála szokásos. :napersze: 
Na akkor durrantam be, kutyából nem lesz szalonna. :( 
És szivasson az eltűnősdijével valaki mást, én maradok a felnőtt módjára viselkedni képes férfiaknál.


borzaslany
#6 (2018-09-21 23:55:25) |
Amúgy meg szerintem balfasz volt a pasi, átrakta volna a kártyát az okoskájába és megnézi mit küldtél neki  ;) 
gvadasz
#5 (2018-09-21 21:35:51) |
Ez szép mondat
"Aki félni akar, csak féljen. De én nem félni akarok hanem élni. "
És teljesen egyet értek.
Ez is egy teher, súly a léleknek valahol, még ha esetleg mosoly is övezi.
doktorur
#4 (2018-09-21 21:35:43) |
#borzaslany: engem is, e-mail cím alapján, ezért van ismerkedős e-mail címem.
borzaslany
#3 (2018-09-21 19:01:50) |
#pandora: Ez így van. Mindenki maga dönt.
De amíg nem tudom akarok-e a másiktól valamit addig nem fogom megadni azt a számom amin mindig elérhető vagyok.

Zaklattak engem már telefonon..........
pandora
#2 (2018-09-21 17:59:08) |
#borzaslany: 
Semmi probléma nincs ezzel, ha kölcsönösen ilyen jellegű ismerősöket keresnek a felek, és ezt a státuszt mindketten elfogadják.
Csakhogy pont ő nem akart soha ilyen jellegű ismerős lenni, ezért volt olyan banális az egész.

Szerintem hogy valaki tart fenn ilyen második életet vagy nem, az a szabad választása, de a másik félnek is, hogy akar-e ilyenben szerepelni.

Megértem a szempontjaidat, hiszen másoktól is hallottam már. 

De az én választásom, hogy nem szeretnék ilyen ismerősöket tartani, és én sem szeretnék ilyen ismerős lenni. Egyszerűen nem hiányzik ez a szint, elképzelni sem tudom hogy bulitelefont tartsak. :) Valaki vagy az ismerősöm, vagy nem. Mindenkinek lehet szabad választása.

borzaslany
#1 (2018-09-21 17:42:38) |
Én egyáltalán nem akadok ki ilyen dolgon. Nekem is van 3 telefonom. Sőt a sajátomon kívül még volt egy céges is amin munka ügyben kerestek. Az egy szükséges rossz volt, főleg hétvégén :)
De a sajátomból egyik szinte soha nincs bekapcsolva de nem szeretném h megszűnjön a számom. Az egy nagyon gagyi telefon :)  De a másik kettő viszont okos :) Az előfizetéses az amit a családom, a barátaim, kollégáim és egyes pasik ismernek. A másik pedig amit itt használtam... ha akarom kikapcsolom.... 
Miért baj az ha valakinek "csajozásra" külön telefonja van? Az én szememben nem lesz azzal kevesebb. 
Én sem adom meg az ismerkedés elején azt a számom ami soha nincs kikapcsolva. Ha eljutok valakivel odáig majd tudni fogja a másik számom is. 


hirdetés










A felhasználói élmény biztosításához Eropolis cookie-kat használ. Tudj meg többet.     Rendben, elfogadom.